A Világbank szerint és szerintem is . . .
A Világbank 1995-ös felmérése szerint Ausztrália a világ leggazdagabb országa, mert minden egyes polgárára 1 100 000 AUD-nyi nemzeti vagyon esik. Az életszínvonal jó dolog, nagyon jó dolog, de egyben csapda is. Vannak olyanok, akik nem érzik jól magukat az ausztrál társadalomban, ne is tagadjuk. A magas életszínvonal vonzása miatt nem képesek arra, hogy visszatérjenek az óhazába, mert bizony nincs kedvük lemondani arról, amit itt elértek. Ezek az emberek évtizedekig őrlődnek, kételkednek, nem találják a helyüket. Vannak, akik nyugdíjas korukban visszaköltöznek, amikor is a visszailleszkedés nehézségeihez keserves csalódás is járul: az az ország, amit egykor otthagytak, már régen eltűnt az idő sodrában. Minden és mindenki más, mint az emlékeikben. Az ausztrál életszínvonal legfontosabb összetevői nem hordozhatók és nem válthatók át forintra, ezért aki elhagyja Ausztráliát, az bizony kénytelen lemondani róluk. A tenger, a napfény, a jó levegő, a kellemes időjárás, az érintetlen természet, az emberek jó hangulata, könnyedsége, segítőkészsége, a jól működő társadalom, a szolgáltatások magas színvonala, a lét- és közbiztonság, mind-mind helyhez kötött dolog.
Nemzetközi összehasonlítás
Nem könnyű két vagy több országot, kultúrát, világot összevetni. A jó vizsgálatok eredményeire odafigyel a világ. Az évente felújított számadatokat idézik a nagy újságok és hangosan megvitatják a politikusok.
Részletek az ENSZ Fejlődési Indexéből (2006)
Ez az összehasonlítás nem veszi figyelembe az időjárást. Ha figyelembe venné, akkor Ausztrália verhetetlen első lenne. 2006-ban a harmadik helyen áll, Magyarország a 35. helyen.
Korrupciós-index
A Transparency International nevű nemzetközi szervezet évente összeállítja az észlelt korrupció indexét a világ országairól. A 2004-es jelentés ezen a címen található.
E szerint a jelentés szerint Ausztrália nem korrupt, Magyarország meg az.
Pisa-teszt
A fejlett ipari országok gazdasági együttműködési szervezete, az OECD megbízásából PISA néven egy átfogó nemzetközi felméréssorozat folyik a világban. A cél, az oktatás hatékonyságának és eredményességének mérése. Az összefoglalója innen letölthető.
A lényeg röviden: Ausztrália mindenben az átlag felett ill. a legjobbak között van, Magyarország pedig az átlag alatt.
Egészségügyi statisztikák
A WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszerverzete statisztikáiból összeollózott táblázat. Excel formátumban van és egyelőre angolul.
Boldogság-színvonal
A Világgazdaságban 2006. február 11-én megjelent cikkből idézek:
A világ legboldogtalanabb nemzete a magyar - derül ki a GfK-nak a világ 30 országában 30 ezer ember megkérdezésével készült felméréséből. Legboldogabbnak az ausztrálok vallják magukat. Nem meglepő módon a második helyet elfoglaló Egyesült Államok lakosságának 40 százaléka szintén rendkívül elégedett, az viszont érdekes, hogy Egyiptom és India boldogságindexe magasabb, mint Nagy-Britanniáé vagy akár Svédországé.
A GfK felmérése arra is választ keresett, hogy mi a boldogság kulcsa. A megkérdezettek 84 százaléka az egészséget említette első helyen, míg 60 százalékuk tartja meghatározónak a saját otthont. Szintén nagy szerepe van a boldogságban a jó házasságnak (55 százalék), valamint a gyerekeknek (48 százalék). A megkérdezettek 46 százaléka úgy véli, hogy az érdekes munka nagyban hozzájárul az egyén boldogságához. Mindössze 19 százalék tartja a boldogsághoz elengedhetetlennek a luxusautókat és a legújabb háztartási cikkeket. Bár a felmérésből kiderül, hogy a pénz nem boldogít, annak hiánya jelentősen hozzájárul a boldogtalansághoz. A magukat nagyon boldogtalannak vallók 38 százaléka szerény jövedelemből él.
Véleményem szerint Ausztráliában nem egyszerűen azért jobb az élet, mert nagyobb az egy főre eső nemzeti jövedelem - bár ennek is kétségkívül jelentős a szerepe - hanem azért, mert ez egyike a világ legfejlettebb polgári társadalmainak, méghozzá egy történelmileg és földrajzilag is kivételesen kedvező környezetben. Ez egy 'szerencsés ország', ahogy Ausztráliában nevezik. Ezt a környezetet, ezt a fejlettséget nem tudod magaddal vinni, ha innen visszafordulsz.
Az életszínvonalnak vannak olyan összetevői, amire talán még nem is gondoltál. Hát akkor figyelj!
Orsi írta:
Szóval, a hazai hosszú tél után már alig vártam, hogy egy kicsit süttessük magunkat, de nem is a nap volt a legjobb hatással a bőrünkre, hanem a párás levegő, de legfőkepp a víz. Itt most a csapvízre gondolok . . . fura, de valahogy sokkal lágyabb a csapvíz. Ismerve magam és azt, hogy mennyire ki tud száradni a bőröm, rendesen felfegyverkeztem krémekkel, testápolóval . Még csak néhány napja voltunk Sydney-ben, amikor észrevettem, hogy egyáltalan nem száraz a bőröm, sőt a testápolót sem szívta be. A hajammal ugyanez volt a helyzet, sokkal selymesebb és fényesebb lett. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyit számít az éghajlat és pláne a víz minősége.
Géza, Perth 2006 január
El vagyunk ájulva. Hihetetlen a város. Az egész sokkal-sokkal jobb, mint amire számítottunk.
Zoli, Gold Coast 2006 január
Kicsit ledöbbentem, amikor kiléptem a reptérről: megcsapott a párás 26 fok este 9-kor. Csak ámultam, bámultam. Kicsit olyan, mintha a Paradicsomba kerültem volna. Rendezett, tiszta utcák, takaros házak, csodálatos növények: pálmák, eukaliptuszok, hibiszkusz, na és a madarak. Nem tudom, mikorra szokom majd meg, hogy itt teljesen hétköznapi látvány, hogy papagájok ülnek a lámpatestek és a fák tetején rikácsolva.
Eszti, Melbourne 2005 november
Lassacskán egy hete, hogy megérkeztem. Csupa pozitív változást vélek felfedezni magamon:) Több üzletben, piacon, postán stb. voltunk, és a legfeltűnőbb különbség az Magyarországhoz képest, hogy mindenkinek széles mosoly van az arcán és az utcán szembejövő is megkérdezi "How are ya?" Kezdem megszokni, hogy én is igy tegyek A múltkor kávékóstoló volt egy élelmiszer-áruházban, s kb. 10 percet beszélgettem azzal, aki kóstoltatott, s ő közben kérdezte, hogy csináljon-e nekem még egy kávét. Otthon ez úgy zajlott volna le, hogy odamegyek, elveszem a kávét, megiszom, közben egy szót nem szólok, s ha vissza akartam volna menni még egyért, akkor nagyon szúrós szemmel néztek volna rám. Sokkal mosolygósabb lettem ezáltal én is. Egyszerűen érdekelnek az emberek és kedvem van leállni beszélgetni velük. Ezen kívül pedig, ami nekem magamon a legszembetűnőbb változás: otthon csupa depressziós zenét szerettem hallgatni, Real Playeren is depresszió es melankólia kategóriákat csinaltam csak, miután összeomlott a gépem és újrainstalláltunk mindent, most meg kedvem nincs ilyenekhez, csak gyors zenére vágyom. Könyvekből is inkább a komorakat szerettem, néhányat hoztam is belőlük, de ezeket sincs kedvem kézbevenni. Most először fordul velem elő, hogy amikor azt mondom, ennél szebb már nem is lehetne az élet, akkor úgy is gondolom.
Ági csak egy hete van Ausztráliában, Brisbane 2008
El vagyunk maradva az élménybeszámolókkal, igazából minden nap kellene írnom, annyi minden történik velünk és olyan csodálatos helyeken járunk. Szerintem még 20 év múlva is lesz itt számunkra bőven elég felfedezni való. Egyik ámulatból esünk a másikba; egyrészt a fantasztikus környezet, másrészt az itteni emberek nyugalma, kedvessége, segítőkészsége, életkedve miatt. Az idő is szuper, olyan 28 fok körüli, napsütéses, némi széllel.
Hihetetlen, hogy az utakon, autópályán akadálytalanul lehet haladni, mert mindenki egyenletes tempóval megy, senki nem szuttyog valamelyik sávban és gyorshajtók sincsenek (és idegbeteg, agresszív sofőrök sem). A zebrán a gyalogos szinte körülnézés nélkül leléphet, mert úgyis mindenki megáll. Az utak tökéletes minőségűek, és nem csak a városokban.
A parkok, utcák, utak teljesen tiszták, de az utak melletti zöld területeken sincsenek zsákokban kihajítva a szemetek, a wc-csésze, a rozsdás mosógép, még az elhagyatottabb részeken sem. Rengeteg park van, szuper játszóterekkel, árnyékos padokkal, asztalokkal és bárki által szabadon használható BBQ sütőkkel (és mindenki letakarítja maga után). A családok hétvégeken kijönnek a szabadba; játszanak a gyerekekkel, sportolnak.
Vannak bőven kutyások, mégsem láttunk még egyetlen egy kutyaszart sem, itt valahogy mindenki össze tudja szedni. És el lehet jutni A pontból Z-be úgy, hogy közben egyetlen szerencsétlen kóbor kutyát vagy macskát sem látni az út mentén sétálva, sem elütve - itt korrekt állattartási szabályozás van, de persze ehhez kell egy egész más felfogás, egy egész más állattartási kultúra is.
Gyönyörű virágok, növényzet, pálmafák... És zöld testű, lila fejű papagájok rikácsolnak a fákon, akár ötvenesével. Melbourne-ben meg például több óriási kakadut láttam a füvön gyalogolni. Gekkók, gyíkok. Koalát és kengurut még nem láttunk, csak a rájuk figyelmeztető táblákat az utak mentén (de jövő hétre beterveztünk egy állatkertlátogatást is.
forrás: bertok.com |