Értékük és kiváló minőségük miatt az ausztrál borok elismertek szerte a világon, sok fontos nemzetközi díjat megkaptak már, és igen sikeresen versenyeznek a lényegesen nagyobb múltra visszatekintő borkultúrák boraival is. Az innovatív ausztrál bortermelők szakértelmük miatt külföldön is keresettek.
Ausztrália sokféle kedvelt borfajta hazája: megtalálható itt a testes vörösboroktól a zamatos, gyümülcsös fehéreken át a desszert- és a habzóborokig vagy a borpárlatokig sokféle bor. A díjnyertes, ausztrál palackozású borok nem hiányoznak a világ elegáns éttermeinek borkínálatából sem. A népszerű, egyféle szőlőből készült borok mellett a házasított borféleségek is megtalálhatók a szupermarketek és borszaküzletek polcain a világ mintegy 80 országában.
A bortememelők világranglistáján 2003-ban Ausztrália a hetedik helyen állt 1085 millió liter bor kitermelésével.

Az ausztrál borvilág
Ausztrália mind a hat államában és a két területen is folyik szőlőtermelés és borkészítés. A meghatározó jelentőségű borvidékek azonban a kontinens délkeleti részén találhatók, elsősorban Dél-Ausztráliában, Új-Dél-Walesben és Viktória államban.
A régebbi alapítású, zömében a Barossa-völgy (Dél-Ausztrália), a Sydneytől északra lévő Hunter folyó vidéke (Új-Dél-Wales) és Viktória állam borászatai jelentős szerepet játszottak az iparág fejlődésében, és változatlanul fontosak a finom borok előállítása terén. Ma már több mint hatvan borvidék van Ausztráliában, amelyek lefedik az ország klimatikus és talajtani sokféleségét. A leghíresebbek között van például a Mudgee, a Murrumbidgee és a Murray folyó völgye (Új-Dél-Wales); Southern Vales, Clare Valley és Riverland (Dél-Ausztrália); Rutherglen és Yarra Valley (Viktória). Nyugat-Ausztrália, Tasmania és Queensland kisebb mértékű boriparral rendelkezik, de az utóbbi időben itt is jelentősen növekszik a termelés volumene, a minőség és az elismertség. Az ausztrál főváros, Canberra és környéke a hűvösebb klimájáról ismert; itt ennek a klímának megfelelő borfajtákat termelnek.
Az ausztrál borok hírneve elsősorban a sokféle szőlőnek köszönhető. 2003–2004-ben a Shiraz volt a leginkább termelt fajta, ezt követte a Chardonnay és a Cabernet Sauvignon. A Chardonnay mellett sikeres fehérbor még a Semillon, Riesling, Colombard. Jegyzettek még a vörösborok között a Shiraz és a Cabernet Sauvignon mellett a Merlot, Grenache és a Pinot Noir.
A borkultúra részét képezi az ausztrál életmódnak, szervesen kötődik az üzleti élethez és a szabadidős tevékenységhez. Az ausztrál életmódra, életvitelre oly jellemző szabadban töltött szabadidős programokhoz erősen kapcsolódik a borfogyasztás, de az ausztrál lakossság nagy részét érintő, nagyvárosi, kozmopolita életvitelhez is.
Ausztrália legjelentősebb borvidékein a kulturális élet elképzelhetetlen borfesztiválok nélkül. Ezek az események évről évre rengeteg hazai és külföldi turistát, látogatót vonzanak.

Az ausztrál borok története
Az első szőlők még az első európai telepesekkel együtt érkeztek 1788-ban a déli kontinensre, s az első borokat az akkor még csak szárnyait bontogató Sydney környékén, a tengerparti övezetben termelték. Az első iparszerű szőlőtermelés John Macarthur nevéhez fűződik.
1822-ben Gregory Blaxland 136 liter bort szállított Londonba, ahol a Royal Society of Arts elődje ezüstéremmel díjazta. Öt évvel később már egy nagyobb kontingens Blaxland-bor érkezett Londonba, s arany Ceres-díjat kapott.
Az európai betelepedők terjeszkedésével együtt terjedt a szőlő is az ausztrál kontinensen, és a XX. század fordulójára Ausztrália már mintegy négy és fél millió liter főképp testes, száraz vörösbort exportált az Egyesült Királyságba.
A II. világháborút követően látványos emelkedést mutatott az Európából Ausztráliába bevándorlók száma, akik magukkal hozták szülőhazájukból a borkultúrát is. Ez újabb lökést adott az ausztrál borászati iparág fejlődésének.
A borexport igazán látványos megugrása azonban az 1996–2004 közötti időszakra tehető, miután erőteljesen megnövekedett az ausztrál borok nemzetközi elismertsége. Jelentős külföldi bortermelők ruháztak be ausztrál pincészetekbe, s ausztrál cégek is jelentős befolyásra tettek szert külföldi (pl. francia és chilei) borászatokban.

Borgazdálkodás
2003–2004-ben az ausztrál borok értékesítésének volumene 999 millió liter volt, ebből 414 milliót litert belföldön adtak el, 584 millió litert pedig exportáltak; Ausztrália borkivitelének értéke két és fél millárd ausztrál dollár volt, mely az előző évihez képest 12.7 százalékos növekedés mutatott. Az ausztrál borok fő piaca az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Új-Zéland, Kanada és Németország. A legjelentősebb partner 2003–2004-ben az Egyesült Királyság volt, mely 836 millió ausztrál dollár értékben 221 millió liter bort vásárolt Ausztráliától. Az Amerikai Egyesült Államok szorosan a nyomában a második helyen áll – 166 millió literrel 838 millió dollár értékben. A borászat az ausztrál gazdaság jelentős ágazata. Egy 2001-ben készült felmérés szerint az ágazat (a szőlőtermesztés és a bortermelés együttesen) közvetlenül mintegy 30 ezer embert foglalkoztat. A közvetett foglalkoztatás számaránya azonban magasabb, ha a kis- és a nagybani kereskedelemet és a vendéglátást is figyelembe vesszük.
A növekvő turizmus újabb dimenziókkal járul hozzá a borászat jelentőségéhez. A külföldi és belföldi „borturisták” jelentősen járulnak hozzá az exportbevételek növeléséhez, s ezzel egyidejűleg emelik a foglalkoztatási mutatókat és az adóbevételeket.
2003–2004-ben mintegy 1.92 millió tonna szőlőt dolgoztak fel, melyből 1424 millió liter bort készítettek. 2004-ben 151000 hektárnyi területen szüreteltek borszőlőt, amely még kiegészül további 13500 hektárnyi, még nem termő területtel. 1996–1997 óta a termőterület nagysága megduplázódott.
2003-2004-ben az ausztrál borok mintegy 44 százaléka otthon kelt el; a helyi borfogyasztás 87 százaléka asztali bor, 8 százaléka habzóbor, és 5 százaléka borpárlat.

forrás: hungary.embassy.gov.au