A dingó (Canis lupus dingo) az emlősök (Mammalia) osztályába a ragadozók (Carnivora) rendjébe a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó farkas (Canis lupus) alfaja.

Előfordulása
Feltehetően a házikutyából visszavadult fajta, mely a kutatók feltételezése szerint valamikor az emberek révén érkezett e földrészre, évezredek óta vadon él Ausztrália területén, de előfordul Délkelet-Ázsiában is.

Megjelenése
Teste 45-55 centiméter magasságú, 80-100 centiméter hosszú, súlya 10 kilogramm körül van. Bundája rozsdásvörös vagy szürke színű. Új-Guineában egy kisebb, szürkés színű változatát találjuk. Hallása és szaglása jó.

Életmódja
Főleg erszényes emlősökre vadászik, de elfogyaszt madarakat, hüllőket, rovarokat és dögöt is. Lesből támad.
Nehezen szelídül, az ember társaságát nem kedveli. A dingók családi kötelékben élnek egy „központi telepen”, melyet megvédenek a behatolóktól. Vadászterületük azonban nagyobb ennél. A fiatal dingókanok egyedül vadásznak egy nagyobb területen. Ha gazdag a táplálékkínálat, olykor csatlakozhatnak egy falkához; ha viszont szűkös, elzavarják az idegent.A juhnyájak "hóhéra" s ezért a farmerek kíméletlenül pusztítják ahol érik.Életmódja a farkaséhoz hasonló,de gyávább, s értelmi képességei is feljetlenebbek az ordasénál.A fiatal dingó nagyon kedves jószág, ám felnőve bizalmatlanná, harapóssá, rendkívül önállóvá válik, ragadozó természete mindultalan kitör belőle. Állatkertbe való nem lakásba. Az idős és gyenge állatokat távol tartják a táplálékforrástól és a víztől; ezek rövid időn belül kiéheznek.

Szaporodása
A házi kutyával - ha kölyökkoruk óta együtt nevelődnek - könnyen keresztelődik. 2 éves kortól ivarérett. Júniustól augusztusig tart a párzási időszaka. Vemhességi ideje 63 nap. Maximum 8 kölyök az utódok száma. A dingószuka ősszel vagy a tél elején tüzel. Ilyenkor egy körülbelül tizenkét kanból álló falka követi, ezek a közelében maradnak. A szuka végül kiválaszt egyet; gyakran előző almai apját.
A kölykök kilenc hét múlva születnek. A szuka minden évben ugyanazon a rejtett búvóhelyen fial, ha azt az emberek időközben nem bolygatják fel. Néhány nappal később a szuka elvonul a társával néhány száz méterrel arrébb; szélirányban, hogy észlelhessék, ha valami zavar támad, anélkül, hogy felhívná a figyelmet a kölykei rejtekhelyére. Ha veszély fenyeget, egyenként elcipeli őket egy új, biztos fedezékbe. Egyébként csak szoptatni és a visszaöklendezett táplálék kis falatkáival etetni tér vissza a kicsikhez. A kölykök gyorsan növekednek, és hamarosan mindkét szülőnek gondoskodnia kell ellátásukról és táplálásukról. A szülők később egyre gyakrabban eltávolodnak a fészektől, de érintetlenül leteszik az elejtett zsákmányt a közelben, hogy később a kölykök maguk vadásszanak rá.

Táplálék és vadászat
Mivel legtöbb táplálékállatuk éjjel aktív, a dingó is túlnyomórészt éjjel vadászik. A magányos dingónak könnyű zsákmányt jelent az üregi nyúl és a különböző gyík fajok, ha azonban párosával, vagy nagyobb csoportokban vadásznak, képesek megölni akár a szürke óriáskengurut is. Ha a falka több zsákmányt ejt, mint amennyi a pillanatnyi jóllakáshoz szükséges, a maradékot elkaparják és később visszatérnek, hogy elfogyasszák. Ha szűkös a táplálékellátás, a dingó megeszi a madártojásokat, a lárvákat és a vízimadarakat is. Ha nagyobb állatra (kengurura) vadásznak, előbb csak követik, majd támadnak és megragadják, de a rúgás elől rögtön hátra is ugranak, mivel az halálos lehet számunkra. Mióta Ausztráliában birkát tenyésztenek, a dingó könnyen megszerezhető zsákmányává vált.

Rokon fajok
Legközelebbi rokona az Új-Guinea szigetén élő új-guineai dingó, vagy Hallstrom-kutya (Caniu lupus hallstomi). Ez némileg kisebb, mint a dingó, esőerdei életmódhoz alkalmazkodott alfaj. Nem minden szakértő ismeri el önálló alfajnak, egyesek szerint azonos alfajba tartozik a dingóval.
Mindkét alfaj a kutya (Canius lupus familiaris) egy-egy változatának tűnik, feltehetőeleg abból vadultak vissza az idők folyamán. Egyes szakértők szerint viszont a farkas (Canis lupus) önálló alfajai.

wikipedia.hu